Az aktuális kedvenc arab szavam a moszmár, imádom a hangzását, olyan mókás és kedves a fülemnek. Azt jelenti, hogy szög. És a szög tegnap elvitt oda, hogy a bőség végtelen, kérni sem kell, egyszerűen csak van. (more…)
Tegnapi levelem megmozgatta az energiákat, több hozzászólást kaptam a blogon és magánlevélben is. Egy visszacsengő mondatot veszek ki: „nem akart megbántani a levél írója”. Persze, hogy nem akart, pont erről szólt az írásom. Bármit is teszünk, mondunk rólunk
Erőteljesen leegyszerűsíti az életedet az, ha elengeded a helyes és helytelen dilemmáidat és az agyalás helyett ezeket a kérdéseket teszed fel magadnak: „Milyen érzés ez nekem? Jólesik ez nekem? Jólesne, ha megtenném?” Ha igen tedd meg, ha meg nem esik jól, akkor
Az élet szerelem! Ült a gyógyító kanapémon egy férfi és csillogó szemekkel mesélt arról, ahogy a sivatag homokja tengerré változik, mész a dűnéken és érzed, hogy ringat a homok. Megkérdezte, hogy elmegyek-e vele a sivatagba, és a szívem azt dobolta, hogy igen,
Nem tudok aludni, mert annyira telve vagyok a szépséggel, ami körbevesz és a szeretettel, ami ömlik felém mindenhonnan. Hosszú ideig kerestem, harcoltam, elégedetlenkedtem, majd lassan az élethez való hozzáállásom változni kezdett, és most már tudom, hogy ennyire egyszerű:
Rumi azt mondja: „A szívem szerelemben ég, csak a lángot látom”. Pont így érzem magam. Szerelmes vagyok Egyiptomba és szerelmes vagyok az életbe. Hajnalban átölelte az álmomat az imára hívó hang, és azóta a Lelkem szerelmes lángokban imádkozik. Olyan erősen
“Ha az egyedüli ima, amit elmondasz egész életedben, így hangzana: “Köszönöm”, az is elegendő lenne.” –mondta Meister Eckhart. És milyen igaza van. Néhány óra múlva felszállok a kairói repülőre, tele van a szívem hálával és szeretnék köszönetet mondani.
Egy ismerősöm arról mesélt, hogy fiatal katonaként a deszantosokhoz került. A kőkemény fizikai megerőltetésen alapuló képzés azzal volt teletűzdelve, hogy a parancsnok azon kérdésére mit tesznek az ellenséggel ezt kellett kántálniuk: Átharapom a torkát. Egy hónap
Szeptemberben egy szó nélkül tűnt el az életemből a Kedves. Belőlem pattant ki a konfliktus, ami őt belesodorta a saját mély gödrébe, amiben ott is maradt, és azóta nagyon furán nyilvánul meg. De mindez mit sem számít, mert én tudom, hogy Ő valójában az a melegszívű,
Az, ami elmúlt nem lesz ugyanaz. De sokkal jobb lesz! Mostanában többször találkoztam azzal, hogy valakinek volt egy helyzet az életében, ami jó volt, elmúlik, és az illető beleragad annak az elmúltnak a keresésébe. Közben már ott táncol körülötte az új, már
