„A hamisság közepette emlékezz arra, ami VALÓDI! A változás közepén emlékezz arra, ami nem változik! A félelem közepette emlékezz a SZERETETRE.” A legjobbkor köszönt rám Marianne Williamson három mondata. Nem szokott gyakran elhagyni az abba vetett hitem, hogy világban zajló változás értünk történik, de tegnap mégis elhagyott.

Három hete táboroztak a tüntetők békésen a kairói parlament előtt, majd péntek reggel hirtelen elszabadult a pokol, és a hadsereg brutális erőszakkal próbálta a tömeget szétoszlatni. A januári forradalom óta a hatalmat birtoklók atrocitásai mindennaposak, de valahogy sosem éreztem még ennyire koncentráltan történni. Talán az rázott meg leginkább, hogy a katonák őrült módjára összevertek, megrugdostak idős asszonyokat és nőket. A számomra egyik legdurvább képen katonák cibálják le a ruhát egy fiatal nőről, miközben az egyikük a csizmájával a hasába tapos. És közben az egyiptomi tévé ontja a hadsereg hazugságait, amik arról szólnak, hogy nekik mennyire nincsen közük az újabb erőszakhullámhoz, ami a változásért kiállókat próbálja elhallgattatni. És az átlag egyiptomi, aki még mindig bekajálja a propagandát, annyira féltve az élete eddigi ismert menetét, hogy inkább szemet huny a gyilkolás fölött.

Jött egy pillanat, amikor azt éreztem, hogy az emberiség megérett a pusztulásra, de aztán szerencsére szembe jött a Marianne Williamson idézet és visszaérkeztem abba, ami VALÓDI: a SZERETETBE. Abba, ami nem változik, ezért megtart a változásban: a LÉLEKBE.

Mélyen belélegeztem magam a LELKEMBE, szeretettel öleltem át azt a félelmemet, hogy zsákutcába értünk, és szeretetben gyökerező ÚJ FÖLD sosem ölt testet. És szeretettel öleltem át magamban a katonát is a félelmei közepette (mert ahhoz, hogy valaki ilyet tegyen, nagyon el kell veszni a félelmekben). És szeretettel öleltem át a megverteket, megkínzottakat és meggyilkoltakat, imádkozva, hogy a szeretet oldja fel a szenvedést, a fájdalmat és hozza el a megbocsátás EGY-ségbe emelő erejét.

Emlékezni a VALÓDIRA, amikor körbevesz a kétség. Emlékezni a SZERETETRE, amikor megbénítanak a félelmek! Azt kérdezheted hogyan? Hiszen ott van mindez a mindennapjainkban, sokszor húz lefelé harag, kétségbeesés, fájdalom, irigység, féltés, félelem…Hogyan emlékezzünk akkor arra, ami VALÓDI? Megadással, elfogadással, szeretettel!

Mária Magdaléna szavai gyönyörűen mesélnek erről a folyamatról: „BELESIKOLTOTTAM A SEMMIBE, néma sikoltással, átkoztam a létemet, és a tervet, amely ilyen mértékű egyedüllétbe vezetett engem. EGYEDÜL VOLTAM. Elfáradtam és megpihentem azon az egyedüli helyen, melyet ismertem – abban az egyedüllétben, a semmiben. A hátara vett és vitt, és én hagytam, ellenállás nélkül. Vitt és én hagytam. Utaztunk, mindent elengedtem, megadtam magam. Érezni kezdtem a teljes ürességet, a semmit. KÖRÉM ZÁRULT, KÖRBEVETT. És legnagyobb meglepetésemre támogatott. Belelazultam a semmibe, és NÖVEKEDNI KEZDTEM, TÁGULTAM. Többé már nem akartam meghatározni a biztonságot és biztonságban éreztem magam. Megengedtem magamnak az egyedüllétet, és ott maradtam. Amikor felébredt bennem az ellenállás és visszatértem az emberi elkeseredés helyére akkor éreztem az ürességet, a semmi sűrűbbé és élőbbé vált és akkor újra beleengedtem magam. Még többet elengedtem, elfogadtam a pillanatot, bármilyen volt is. Gondolatok jöttek, sokfélék, figyelmem elterelték a pillanatról, de ismét visszamentem, mert tudtam, nincsen más ahová mehetnék, tudtam, hogy nincsen biztonságosabb hely. Próbáltam alkudozni az ürességgel, de nem tudtam becsapni. Nem volt menekülés, csak az ottlét. Nem volt senki, aki megmenthetett volna. Ezért még beljebb léptem és megerősödtem. Követtem a lelkem útját, a teremtésem bugyraiban. És hirtelen megéreztem, ahogy a FÉNY megjelenik az elmémben, mintha a fény lényem legmélyéből áradt volna. És így is történt. Megnyíltam és fogadtam, a fény rám ragyogott, úgy, mint amikor egy gyermek üdvözli a messzi útról hazatérőt. Ott volt bennem egy gyermek, felfedezés és öröm! Mindaz, amit kívül kerestem!”

Nekem nagyon sokat segített az, ahogy Mária Magdaléna leírja ezt a folyamatot Flo Aeveia Magdaléna könyvében. Volt idő, amikor minden reggel meghallgattam Fekete-Kiss Sándorral közös Fény-Lélek-Egység című CD-énket, amelyen ennek a folyamatnak a teljes szövegét feldolgoztuk és gyönyörű meditációvá változtattuk át. Ajánlom neked is a hanganyagot tisztulásra, Fényben való megpihenésre, önnön Fényedbe való újjászületésre.

A CD-t (és a többi CD-énket is) Karácsony előtt kedvezménnyel vásárolhatod meg!

A CD-kről és az akciós árakról részleteket ide kattintva találsz!

Ha a link nem lenne kattintható, akkor ezt másold a böngésződ címsorába: http://www.vereskriszta.com/karacsonyi-cd-akcio/

A felfokozott változások idejét éljük, minden besűrűsödve, nagyon intenzíven történik. Minden arra sarkall, hogy engedjük el mindazt, ami visszatartott a VALÓDITÓL, a SZERETETETTŐL! Megkönnyítheted saját magad számára ezt a folyamatot azzal, hogy elengeded az ellenállásaid, megpihensz a változásban és befogadod az érkező ajándékokat! Online Elengedés Kurzusom ebben támogat. Hétfő estig (december 19.) még kedvezményes áron jelentkezhetsz!:

ELENGEDEM, MEGENGEDEM, BEENGEDEM – Online Kurzus Veres Krisztával

öthetes gyakorlati kurzus, hogy el tudd engedni a régit, és be tudd engedni az újat

indul: december 24-én, a Karácsonyi ÚjHold szeretet-energiájában

ALAP CSOMAG: 5 elengedés meditációs hanganyag * 5 tanítás a megengedésről * 5 beengedés gyakorlat

Az ALAP-CSOMAG részvételi díja: 6600Ft. AJÁNDÉK! Az alap-csomagot, most azon az áron rendelheted meg, amit 4000Ft és 6600Ft között jó szívvel ki tudsz fizetni! Ehhez csak annyit kell tenned, hogy részvételi szándékodat december 19. éjfélig jelzed!

ÚJ! Az alap-csomagot kiegészítő Karácsonyt megszentelő meditációt és az Új Évet megáldó rituális gyakorlatot kedvezményes (2000Ft) áron rendelheted meg! A CSOMAGOT KÜLÖN IS MEGRENDELHETED!

A részletekhez és jelentkezéshez ide kattints!

Ha a link nem lenne kattintható, akkor ezt másold a böngésződ címsorába:
http://www.vereskriszta.com/online-kurzusok/elengedes-kurzus/

Ehhez a bejegyzéshez a honlapomon hozzá is szólhatsz. Bármelyikhez! És örülök, ha megosztod velem a gondolataidat.

Szeretettel,

Veres Kriszta