“Az elhatározás csak a kezdet. Az embert, amint határoz, nagy erejű áramlat ragadja el, és olyan helyre sodorja, ami a döntés pillanatában eszébe sem jutott.” Paulo Coelhotól származik ez az idézet és nagyon tetszik. Tényleg így van. Megfogalmazunk egy szándékot, hívunk egy vágyat és ez máris elindítja az áramlást, ami elragad és visz minket a kívánt felé. És közben az áramlás ereje megszabadít minket az összes nehezéktől, ami addig akadályozott a vágyott fizikai tapasztalásában.

A tegnapi blogbejegyzésemben a belső látásról írtam, és a belső bizonyosságról, amely akkor is megtart, amikor a külvilág teljesen szétesni látszik. Sok visszajelzést kaptam, köszönetet a megerősítésért, de felvetődött egy kérdés is: mi van azokkal, akikben a változás félelmet kelt. Tényleg, mit kezdjünk a félelmeinkkel? Választhatunk mást! És pont ez a Változás, ami most történik.

Van az életedben olyan történés, amiről a belső érzékelésed teljesen mást mutat, mint, amit a fizikaiban látsz? Annyira mást, hogy minden megérzésedet képes vagy megkérdőjelezni? Ne aggódj! Semmi baj veled. Csupán az új szemed van születőben. Illetve visszaemlékszel arra a képességre, amit mindig is magadban hordoztál.

2011. október 28-án, azaz pénteken véget ér a Maya Kalendárium kilencedik hulláma. A kilencedik hullámban az emberiség az Egység Tudatosságot hivatott megvalósítani, és ebben az időszakban az a Forradalom, ami Tunéziából és Egyiptomból indult világméretűvé változott. És az előbb rátaláltam egy újabb Egységre való felhívásra, amely pont október 28-ra szól. Véletlen? Vagy minden összeér?

Általában azzal kezdődik, hogy történik valami az életedben, egy hirtelen, kevéssé tetsző változás, veszteség, valami, amit kudarcnak élsz meg. Ilyenkor a személyiséged egy rétege összezúzódik, szétesel, és ezáltal közelebb kerülsz Ragyogó Önmagadhoz. A személyiséged, az egod ezt a szétesést halálnak éli meg, ezért a transzformáció folyamata sokaknak rettegett, hosszú és általában szenvedéssel teli folyamat. De mindez nem szükségszerű.

„Az indiaiak erre a „karma” szót használják, jobb híján. Csak éppen rosszul magyarázzák a fogalmat, ugyanis nem az van hatással a jelenre, amit a múltban tettél, hanem amit a jelenben teszel, az teszi jóvá a múltat és változtatja meg a jövőt.” Nemcsak egyet értek Paulo Coelho szavaival, de tapasztalom is mindezt a Lélek-Összekapcsolásokon. A karma nem egy iszonyatosan nehéz csomag, amit cipelned kell, hanem lehetőség, hogy a szeretetet válaszd.

Tegnapi hírlevelemben a szerelemmel átizzott élet lehetőségéről írtam. Anna az írásomhoz így szólt hozzá a honlapon: „Kedves Kriszta! Csodálatosak az írásaid, ez a mai is. Olvasom és sírok, csak úgy folynak a könnyeim.” Néhány mondatnak a távolból ilyen hatása lehet. Elgondolkoztál már azon, hogy milyen erő lakik a szavainkban? Elgondolkoztál már azon, hogy mekkora ereje van a saját szavaidnak is? Hogy a szavaiddal is formálod az életet? És vajon ennek megfelelően válogatod-e meg a szavaidat?

„Ha a mai lenne az utolsó napod, és holnap már túl késő lenne, búcsút mondanál-e a tegnapnak? Élnéd-e úgy az összes pillanatot, mintha az utolsó lenne? Hátrahagynád-e a múlt régi képeit, és odaadnád-e az utolsó filléredet is? Felhívnál-e egy régi barátot, akivel soha nem találkozol? Megbocsátanál-e az ellenségeidnek? Megtalálnád-e azt, akiről álmodsz? Megesküdnél-e Istennek, hogy szerelembe esel végre, ha a mai lenne az utolsó napod?”

„Amikor először találkoztam így veled, egy kicsit meg is rémültem. Mert az a szem nem a te szemed volt.” – többször hallom ezt emberektől Istennő-megtestesítés után. Persze a rémület hamar tovatűnik, és a helyét átveszi a megtestesült szeretet-energiában való feloldódás.

Dalia gyógyításra szeretett volna jönni, de eltörte a bokáját, ezért én mentem hozzá taxival. Nem lakik messze, de a taxis mégis nehezen találta az utcát és a házat. Éreztem, hogy nő bennem a feszültség, ott volt még akkor is, mikor végre megérkeztem Dalia otthonába. Ránéztem a feszültséghez kapcsolódó gondolatokra, és láttam, hogy az elmém éppen egy régi történetbe van beleragadva. Kilélegeztem a történetet és megérkeztem az Új Történetbe: mindig minden jól elrendeződik.